Térkép - Zwolle (Gemeente Zwolle)

Zwolle város és egyben a hasonnevű alapvető közigazgatási egység, község központja, valamint Overijssel tartomány székhelye Hollandiában. Az ország északkeleti részének fontos városa. Lakossága körülbelül 122.800 fő.

Régészeti leletek tanúsítják, hogy Zwolle környéke az ősidők óta lakott. 1993-ban a város déli részén fekvő Zwolle-Zuid elővárosban feltártak két, az angliai woodhenge-ihez hasonló cölöpkört, amelyek vélhetőleg az újkőkorban épültek. A római korban a területet a száli frankok lakták.

A várost 800 körül alapították fríz kereskedők és Nagy Károly katonái. Neve a domb jelentésű suolle szóból származik (vö. angol megfelelőjével: to swell − felduzzaszt). Ez egy kiemelkedő tisztásra utal a várost körülvevő négy folyó, az IJssel, a Vecht, az Aa és a Zwarte Water között. Ez a domb volt az egyetlen hely, amely a folyók gyakori áradása alatt szárazon maradt, ezért alapították itt a várost.

Zwolle legkorábbi ismert írásos említése 1040-ből származik. Az írás egy Szent Mihálynak szentelt plébániatemplom létezéséről tanúskodik. Ezt a templomot, a Nagy- vagy Szent Mihály-templomot (Grote vagy Sint Michaëlskerk) a 15. század közepén felújították és a mai napig is áll. A templom dísze a gazdagon faragott szószék (Adam Straes van Weilborch munkája körülbelül 1620-ból) és a pompás orgona, (1721-ből).

1230. augusztus 31-én az utrechti püspök városi jogokat adományozott Zwollénak. A város a Hanza-szövetség tagja lett 1294-ben és 1361-ben bekapcsolódott a Hanza és IV. Valdemár dán király közötti háborúba. A háborút lezáró stralsundi béke (1370) egy „vittét”, kereskedelmi telepet juttatott Zwollénak a svédországi Skåne tartományban. Az aranykor a 15. században köszöntött Zwolléra: 1402 és 1450 között a város jövedelme körülbelül hatszorosára emelkedett.

1324 júliusában és 1361 októberében környékbeli nemes urak felgyújtatták Zwollét. Az 1324-es tűzvészben mindössze kilenc épület maradt épségben.

Zwolle Deventer mellett a Közös Élet Testvérisége, egy szerzetesi mozgalom egyik központja volt. Három mérföldre Zwollétől, egy Szent Ágnes-domb (Agnietenberg) nevű kicsiny magaslaton állt valaha az az ágostonrendi kolostor, ahol Kempis Tamás élete nagy részét töltötte és ahol 1471-ben meghalt.

1911-ben Zwolle már jelentékeny folyami kereskedelmet bonyolított le, volt egy nagy halpiaca és itt volt Hollandia második legfontosabb marhapiaca Rotterdam után. A fontosabb iparágak között gyapjúmanufaktúrákat, vasműveket, hajóépítő műhelyeket, festő- és fehérítőüzemeket, valamint cserző-, kötélverő- és sókészítőüzemeket találunk.